Jaroslaw Kaczynski elismerte, hogy Lengyelország is megvette a Pegasus kémszoftvert, ez egyelőre nem csökkentette a kormánypárt népszerűségét, amit áfacsökkentéssel is igyekszik táplálni.
A kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke megerősítette, hogy Lengyelország is megvásárolta az izraeli kémszoftvert, de tagadta, hogy azt ellenzéki politikusok lehallgatására használták volna.
A kilenc ország euroszkeptikus politikusait felvonultató összejövetel „a szabad és egyenlő nemzetek Európai Uniója” mellett állt ki.
Kurz csak a hírnök volt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski oldalán. Ők hárman meglehetősen korán hadállásba vonultak Európa szétverésére, a társadalom nevében keménységet tanúsítottak a gyengék és az idegenek ellen. Hogy irányvonalukból menetközben fősodor lett, arra Kurz fura módon mindig is büszke volt, írja a Süddeutsche Zeitung elemzője.
Markus Becker és Jan Puhl, a német lap munkatársai Brüsszelben keltezett cikkükben azt írják, a Bizottság megtette az első lépést, hogy a jogállami mechanizmus alapján jelentős pénzeket vonjon meg a két országtól, és értesüléseik szerint ebbe az évbe már az sem fér bele, hogy az újjáépítési alapból utaljanak nekik.
„Véget ért a populista hype, nem ez lett az új norma, viszont maradni fog” – állítja a hvg360-nak Cas Mudde holland politikatudós, a modern kori populizmusdefiníció megalkotója, a szélsőjobbot és a politikai pártrendszereket vizsgáló szakember. Szerinte az Orbán Viktorhoz hasonlító politikusok folyamatosan veszítenek a népszerűségükből, azt viszont kétli, hogy épp a magyarországi ellenzék tudna győzni 2022-ben. Úgy véli, az Orbánt kihívó Márki-Zay Péter „ellenzék ellenzéke” narratívája logikus, de az előválasztás tévesen hitette el az emberekkel, hogy vidéken is van esély győzni vele. Mudde szerint a hatpárti összefogásnak elsősorban a magyar EU-tagságot kellene megmentenie, az Unióról viszont azt gondolja: belülről mehet tönkre, ha nem lép fel azonnal Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.
Az uniós jog elsőbbségét vonta kétségbe, és ezzel az EU egyik alapelvét támadja Lengyelország, amelyet Brüsszel a pénzcsapok elzárásával próbál a jogállami normák betartására szorítani.
Túl sok időt vett el tőle a kormányfőhelyettesi poszt betöltése, inkább a Jog és Igazságosság vezetésére akar koncentrálni.
De nem fogadja el, hogy korlátozzák a szuverenitását. A Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság párt (PiS) vezetőségi határozatával folytatódott a kettős beszéd.
Egy vitára pontot tettek, ezer másikat "szakítottak fel" Kaczynskiék.
„Ő a mi csodafegyverünk” – mondta Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter. Sokan tőle várják Kaczynski legyőzését 2023-ban, rögtön neki is látott a kormány támadásának, de a pártban sem mindenki örül.
Az aláírók nem tudják pontosan, mi a célja az Európa jövőjéről szóló konferenciának, de azt feltételezik, hogy az EU centralizálásáról lehet szó.
Az ideológiailag színes ellenzék Lengyelországban is egységfrontba forrva próbálja megdönteni a kormánykoalíciót, amely közben a saját megosztottságával is küzd.
Van egy kis gondja a populista Orbánnak, valamint két elvbarátjának, Kaczynski lengyel és Jansa szlovén vezetőnek: egyre népszerűtlenebbek – olvasható a New York Timesban.
A kezdetektől Orbán Viktor illiberális forgatókönyvéből dolgozik Varsóban Jaroslaw Kaczynski, aki Lengyelország tényleges irányítójaként most a független médiát vette célba, és felvásároltatta a vidéki lapokat.
A legnagyobb lengyel ellenzéki lap szerint politikai egyezség alapján lett a magyar Mol egy lengyel benzinkúthálózat tulajdonosa.
Megszűnt a lengyel kormány parlamenti többsége, miután a miniszterelnök menesztette helyettesét. A leváltott Jaroslaw Gowin mérsékeltebb Megegyezés nevű pártja besokallt a kormány ellenzéki önkormányzatokat és a sajtót szorongató ötleteitől, és kilépett a koalícióból.
Az Európai Unió történelmi kihívással került szembe, írja Gerald Knaus a Spiegelben.
Nem egy nap alatt végzik ki a független médiumokat, a most tervezett adótörvény csak egy eleme a varsói kormány politikájának – mondta a hvg.hu-nak Daniel Rzasa, a 300gospodarka.pl nevű gazdasági portál főszerkesztője. Ám szerinte nem biztos, hogy a javaslatból törvény lesz, mert Kaczynskiék tartanak az amerikai reakcióktól.
